2014. január 11., szombat

Chapter 24.

- Szeretlek - suttogta a fülembe reggel James.
- Mennyit ittál?
- Teljesen józan vagyok - mondta, miközben én felültem az ágyon.
- Oooké.....
- Mit vagy ennyire meglepődve? 
- Van egy lábam, lila a hajam és mindenben ügyetlen vagyok. Logant még megértem, de te? - nevettem a szemébe. 
- Hülye - mondta, miközben nevetett, majd megölelt, és megpuszilta a fejem. 
- Akkor ez esetben hülye enni kér.
- Pocak megint megszólalt?
- Egyfolytában csak duzzog - böktem meg a hasam.
- Akkor hercegnő, ideje reggelizni - vett fel az ölébe, majd leszaladt velem a lépcsőn.
- Tegyél leee - nevettem, miközben megpörgetett a levegőben. Reggel kilenc óra volt, még mindenki aludt, csak mi vihorásztunk a nappali kellős közepén.
- Azt várhatod - mondta, majd feldobott a vállára, és a konyhába lépdelve leültetett a pultra, amíg előkészült a reggelihez.
- Mit kapok? - nézegettem, ahogy előszedi a hűtőből a tojásokat és a bacont. 
- Szerinted? 
- Szeretem a bacon-t.
- Főleg tojással - mosolygott. Majd két személyre terített, én pedig elindultam a kajámhoz - á-á - rakta ki elém a kezét - Mit kell mondani? - nyomtam az arcára egy puszit és rohantam az asztalhoz.
- Ez is megteszi - lepődött meg Mr. Imádomakutyám Maslow. Majd nagy beszélgetések közepette elfogyasztottuk a mennyei tojásokat. A bacon-t azt csak én ettem. Amíg James töltött inni, az övét is megettem. Hoppáré...Délutánra Vegával terveztük a shoppingolást. Miután a szobámban töltöttem az elkövetkezendő órákat, hogy megemésszem a reggelimet, kiakartam menni a friss levegőre, de mikor kinyitottam a szobaajtót megpillantottam egy hatalmas rózsacsokrot az ajtóm előtt.
"Tudom, hogy még mindig szeretsz. Kendall és James csak kihasználnak. ♥"
- Az a köcsög.... - dobtam el a papírocskát ami a kezemben volt, majd berontottam Logan szobájába - Te szemét! Ne foglalkozz azzal, hogy mit csinálok vagy nem! ÉRTETTED?! Szállj már ki az életemből!! - ordítoztam, hagy keljen csak fel.
- Most mivan? - emelte fel a fejét a nagy hős...erre Alexa és Kendall is odaértek az üvöltöző énemhez. 
- Jól tudod te mivan! - Csak hagyj békén. 
- Sky! - fogott le hátulról Kendall, majd Alexa becsapta Logan szobájának az ajtaját. 
- Mi a baj? - kérdezte Alexa.
- Tudom, hogy még mindig szeretsz. Kendall és James csak kihasználnak - utánoztam annak a förmedvénynek a hangját.
- De egy f... - mondott volna valamit Kendall drága, ha Alexa be nem fogja a száját. 
- Kendall! - mondta közben Lexi.
- Miért nem hagytad szóhoz jutnii? - nyűgtem, miután K-Dog elengedett.
- Inkább menjünk vásárolni. MOST - mondta Alexa, majd megragadta a csuklóm és elrángatott a bejárati ajtóig, ott felöltöztünk, majd elindultunk a kávézóba.
- Azt mondtad, hogy vásárolunk. 
- Majd később - mondta, miközben leült egy asztalhoz, majd vele szembe én is és rendeltünk - Hallgatlak, mesélj - mosolygott: VÉGRE MÁR!
- Szóval...először is ugye Logan és Sheila...undorító. Na mindegy. Kendall tegnap megcsókolt...este véletlenül elaludtam Jamessel és ma reggel azt mondta, hogy szeret, reggeli előtt meg egy puszival köszöntem meg neki a reggelit, olyan délután egy körül meg az ajtó előtt egy bazinagy rózsacsokor volt, amit Logan rakott oda.
- Még jó, hogy Carlos foglalt. Ugye fogtad? - hajolt közelebb hozzám.
- Fogtam - hajoltam én is közelebb.
- Megnyugodtam! - nevetett.
- De most ahj isteneeeeem
- Van egy ötletem, bébi - vetett egy olyan "hülye vagy, Alexa vagyok és van egy ötletem" pillantást.
- Nem értettem sose, azt ha ilyet fejet vágsz, de hallgatlak.
- Először is.. - kezdett bele, majd másfél órán keresztül erről beszéltünk, majd beugrottunk az üzletbe pár felsőért, hogy úgy látsszon: tényleg vásároltunk. Majd hazamentünk, TV-ztünk meg minden..este fél tízkor két dobozzal mentem be Jameshez, mert ő nem volt velünk.
- Akarsz játszani? - tettem le a padlóra a dobozokat.
- Micsodát?
- A címe vedelsz vagy felejtesz - mosolyogtam.
- Igzi - nevetett.
- Ne vicces - grimaszoltam - Na. Szóval... - mondtam, miközben a dobozokat nyitogattam - Vannak feladatok a táblán, bábuval kell lépkedni, dobni kell...ha úgy adja a dolog, iszol. Ha rosszat lépsz, akkor valamit teljesítened kell - tapsikáltam.
- Csúcs! - ült le elém törökülésbe, én pedig elosztottam 24 üveg sört közöttünk.
- GYŐZZÖN A JOBBIK! - mondtam cserfesen.
- Akkor máris nyertél - mosolygott.
- Nem hinném - nevettem. Majd elkezdünk játszani. James 8 üveget ivott ki fél óra alatt, én pedig 6-ot. James már a játék végére hulla részeg volt, de nem fejeztünk be....
- Most tudod mihez lenne kedvem?
- Még be se fejeztünk - mosolygott.
- Nem gond - gomboltam ki a felsőjét, majd...innentől már lehet következtetni.

*

- Jó reggelt - mondtam Jamesre nézve, persze rajta volt egy alsónadrág, rajtam meg egy takaró. 
- Mi történt? Szörnyen fáj a fejem - fogta a homlokát. 
- Semmi különös - vigyorogtam kajánul.
- Hogy mi?
- Megyek felöltözni - keltem ki az ágyból. 
- Uram atyám, Logan ki fog csinálni - törölte végig James az arcát. Azonban a nap további része videójátékkal telt el és a szokásos dolgokkal. Délután négy körül a srácokat behívtam a szobámba. Ők leültek az ágyamra, és pedig velük szembe a falhoz.
- Miért hívattál minket? - nevetett Logan.
- Terhes vagyok - kezdtem el sírni. 
- Na én aztán nem leszek a gyereked apja, már megbocsáss - mondta James, majd kiiszkolt az ajtón. Logan csak a semmibe bámulva ült az ágyon, Kendall pedig odarohant hozzám, majd megölelt.
- Ne aggódj, nem lesz semmi baj...
- Szeretlek - mondtam a szemébe nézve.
- Én is.
- Azért itt megállhatnátok!! - mondta Logan felemelt hangon.
- Húzz innen - mosolyogtam a pofájába.
- Te nem is sírsz!
- És nem is vagyok terhes, drágám. Na mehetsz is - ezt James persze hallotta, és megkönnyebbülve rohant vissza.
- Biztos?
- Teljesen - nevettem. 
- De ami tegnap este..
- Ittál, leöltöztél, és én is és aludtunk. Direkt volt. Ne hari - vágtam cukipofát. 
- Felőlem - ment el nevetve.
- Nem értek semmit - mondta Kendall.
- Tegnapelőtt este véletlenül elaludtam Jamesnél, Logan megint vissza akart szerezni, előtte meg jöttél te, és nem tudtam mit tenni, és utána jött Alexa és életébe az egyetlen jó ötlete. És most itt vagyunk - mosolyogtam - Szóval ilyenkor lehet látni, hogy ki szeret igazán - csókoltam meg. 
- Szóval az én vagyok?
- Nem, a mikulás - nevettem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése