-De most jöttek először Magyarországra...Légyszi! Gyere velem- nyűgött. Órák hosszán keresztül hallottam, hogy a Big Time Rush ilyen meg olyan jó banda...
-Jó, megyek, csak hagyd abba ezt a nyígást.
-Juhú! Szuper vagy!- ölelt meg felpattanva az ágyamról.
-És mikor lesz?- kérdeztem, majd ránézett az órájára.
-Pontosan, 6 óra hossza múlva. Vettem neked jegyeet!- lebegtette előttem a jegyeket.
-Gondolhattam volna- nevettem.
-Öltözz, gyorsan! Gyerünk!- hessegetett a szekrény felé.
-Miért? Te ebben jössz?
-Épp ezért. Átöltözöl, bepakolsz, átmegyünk nálunk és indulunk. Budapest messze van!- én átöltöztem, ő meg bepakolt nekem. Kísértetiesen tudja, mit akarok vinni. Elmagyaráztam anyának a dolgot, ő persze elengedett azzal a kijelentéssel, hogy én nem is szeretem őket. A válaszom csak az volt, hogy "annyira" meg egy vállvonás. Sheila húzott kifele az ajtón, mielőtt anya meggondolja magát. Átmentünk náluk, és ő is átöltözött/bepakolt. Egészen a vonatig be nem fogta a száját, de mikor felszálltunk, elhallgatott. Csak örülni tudott annak, hogy végre találkozhat a BTR-rel. Imádja őket, velem ellentétben. Én nem vagyok annyira oda értük, de 15 év barátságot emiatt a koncert miatt nem dobok a kukába.
-Gyere már, sosem jutunk be!- rángatott a Hungexpo parkolójában Lala.
-Itt lesz a koncert?- csodálkoztam.
-Egyenesen a szabad ég alatt!- ekkor már futottunk. Sheila majd' kiugrott a bőréből örömében.
-Itt szokott lenni a Mondocon...- jelentettem ki érdekes tényként. Apropó, itt egy újabb dolog rólam. Anime fan vagyok. Túlságosan is. Egyszer Magyarórán tanárnő felolvasta a vers címét: "Nyárutó." Én rögtön rávágtam, persze halkan, de hallhatóan, hogy imádom azt az animét. Mint utólag kiderült nem a Naruto-ra gondolt.
-És most egy BTR koncert váltja fel- mondta. Már a kapun léptünk be, mikor megláttuk a kígyózó sort. Tehát így egy óra hosszát vártunk arra, hogy beengedjenek. És a rövidebb sorban voltunk.
-Szóval ők lennének azok?- súgtam, amikor fellépdeltek a színpadra. Persze, lehet hogy Sheila sem hallotta, annyira sikítozott mindenki.
-Hello Hungary!- ordította az egyik srác.
-Igen, ők azok. Carlos,Logan,Kendall, és az a cuki ott szélen James.
-Szóval ő az, akiről szoktál áradozni.
-Csitt! Még meghallja.
-Úgysem érti!- nevettem.
-Kitudja...-ordította nekem vissza, mert a sikításoktól még mindig alig hallottam valamit. Végig énekeltek kerek másfél órát, mikor kijelentették, hogy szünet lesz. Ekkor Sheila megragadta a csuklómat, és húzott ki a tömegből.
-Hova akarsz már menni?
-A backstage-ba.
-Te hülye vagy?!
-Úgyis beengednek. Gyere már!
-Mit meg nem teszek érted...- mondtam, majd követtem. A nagy bujkálások közepette, rohantunk előre, meg ne lássanak. Mikor mindketten hátranéztünk, hogy nem jön-e senki, lelassítottunk, és egyenesen nekimentünk mind a négy fiúnak.
-Oh, Hi guys!- törte meg a jeget jó gyorsan Sheila.
-Hi! You are the VIP visitors?- kérdezte az egyik. Talán ő lehet az a Carlos.
-Of course- helyeselte Sheila a fiúk kérdését. Én rátapostam a lábára, csak hogy tudassam vele, hülyeséget csinál. Tudniillik Sheila apja angol, tehát így én is kényszerültem arra, hogy jól vágjam az angolt így 12 év nyelvtanulás után. A fiúk körbevezettek minket az egész öltözőben, ami körülbelül akkora volt, mint a házunk.
-Lányok, van kedvetek velünk jönni Los Angelesbe?- kérdezte Kendall.
-Persze hogy van!- örvendezett Shei. Majd Carlos hívta, és odament.
-Öhm, figyeljetek srácok..A barátnőm túlságosan is nagy rajongótok, és hát..szóval nem mi vagyunk a VIP vendégek..
-Az tudjuk. Nincs is nálatok kártya- nevetett James.
-Csak a barátnőd megtetszett Jamesnek és megígértük neki, hogy felszedheti.- nevetett a kezébe Logan.
-Hé, ezt nem kell kiadni a világnak!- ugrott rá Loganre.
-Kicsi a rakás!- majd Kendall is csatlakozott. Mikor Carlos meglátta őket a távolból ő is megrohamozta őket. Sheila pedig ott maradt egy lánnyal beszélgetni. Én csak ott álltam, és nevettem.
Ötlet: By Rishaa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése