Chapter 3.

A busz lassan kigördült az utcából, mi pedig elhelyezkedtünk. Leültem az egyik ágy szélére, és körbekémleltem a buszt. El sem hiszem. Egy fiúbandával fogunk Los Angelesbe utazni...ugyanazzal a busszal.
-Na, ki hol alszik lányok?-dörzsölte meg a kezét Kendall.
-Én átadom az ágyam valakinek!-szólalt meg Logan.
-És az én leszek!-vágta rá Sheila.
-De itt csak..-néztem rá a kihúzhatós kanapéra. A fiúk mind a négyen vigyorogtak, de nem akárhogy. Logan élvezte a helyzetet.
-Hát..Jó éjt mindenkinek!-ugrott be az ágyba Carlos.
-Még csak fél tizenegy- próbáltam kihúzni magam a "slamasztikából". Logan kihúzta a kanapét, és leült. Hátulról átkarolta a derekam, és maga mellé ültetett. Majd hátradöntött és betakart.
-Nem fogok rád mászni- nevetett.

Másnap reggel, fél kilenc

Mindenki aludt, mint a bunda. Elfáradtunk a koncert után, és ráadásul K-Dog drága ő meg ránk parancsolt, hogy alvás, csak hogy bosszantson. Mikor kinyitottam a szemem, a fejem nem a párnámon volt, hanem Logan vállánál. Ő átkarolt, én meg hagytam? Mikor teljesen magamhoz tértem, észrevettem hol vagyok. Gyorsan felpattantam és megrázogattam Logan-t.
-Kelj már fel! Hol vannak a többiek?

-Héj! Már fel vagyok. Nem tudom- törölte meg az arcát a kezével.
-Azt mondtad nem mászol rám- nevettem.
-Miért, mivan?- nevetett ő is.
-Hagyjuk...-majd felálltam, és leültem a hűtő elé, amit ellőbb kinyitottam.
-Mi az?- állt a hátam mögé.
-Ti vámpírok vagytok, vagy egyszerűen nincs kaja?
-Kendall megint kajacsatázott Carlossal...James meg egyszerűen szeret enni.
-Akkor irány a bolt..egyáltalán hol álltuk meg?
-Asszem Párizsban.
-Hogy mi?-rohantam ki hozzá az ajtón.
-Wow...-elállt a lélegzetem is, hiszen előttem állt teljes életnagyságban az Eiffel torony.
-A többiek hol lehetnek?
-Párizs a szerelem városa..James meg Sheila randiznak, Kendall meg Carlos csajozni mentek..
-Ezt honnan veszed?
-Nem vagyok vak- nevettem- Odanézz!-mutattam az egyik kávézó teraszára.
-Akkor elmegyünk vásárolni?-kérdezte Logan, miután korgott a hasa.
-Menjünk!-majd visszaindultam a pénztárcámért, de Logan visszarántott.
-Hagyd. Itt az enyém.
-Akkor menjünk- jelentettem ki. Majd elindultunk boltot keresni, végül 15 perc sétálás után rátaláltunk egyre. Jó bevásároltunk és hazaindultunk. Csodálkoztam is, hogy nem rohant le minket senki.
-Ott van Logan Henderson!-ordította egy lány.
-Ki az a Logan Henderson?
-Hát te! Légyszi,adsz egy autogrammot?-kérdezte a lány.
-Nekem is! Nekem is!- kiabálta a tömeg ami pillanatok alatt gyűlt körénk. Logan aláírt vagy 15 könyvet és noteszt, mikor bocsánatot kért, elvette tőlem a szatyrokat, és gyorsan visszaindultunk a buszhoz. Ekkor a többiek már visszaértek a buszhoz.
-Na, milyen volt a randi?-szólalt meg Sheila.
-Mi nem randizni voltunk...
-Persze, hogy nem- mondta egyszerre mindenki, kivéve én és Logan.
-Kaját hoztunk, de ti nem kaptok-nyújtottam ki a nyelvem. Carlos kikerekedett szemekkel nézett rám, és letámadt.
-Mmmm...Tacco!-falatozta az egyiket.
-Vagy mégis?-vontam vissza a fenyegetésem.
-Mit csináljunk? Halálra unom magam. Fentrengett Kendall az emeletes ágy tetején.
-Üvegezzünk- mondta egyszerre James és Carlos. Sheila is beleegyezett és a többiek is.
-Miért is ne?- ültem le hozzájuk.
-Én pörgetek-vett elő egy borosüveget Carlos.
-Bezzeg bor az van-jegyeztem meg flegmán.
-Megihatod a maradékot-ajánlotta fel James.
-Egyáltalán szabad neki?-kérdezte Kendall.
-Tényleg, amúgy hány évesek vagytok?-kérdezte Logan.
-Én tizennyolc,Lala meg tizenkilenc.
-És holnapután lesz a szülinapja!-énekelt Sheila.
-Csitt legyen már-nevettem.
-Akkor bulizunk!-örvendezett Carlos.
-Pörgetnél?-bökte oldalba Kendall.
-Ja,tényleg.Nézzük ki az a szerencsés...
-Skyler!-mondta egyszerre mindenki. Az üveg szája pontosan rám mutatott.
-Felelsz va...-kérdezte Carlos, de félbe szakítottam.
-Merek-jelentettem ki halálnyugalomban.
-Hú, de bevállalós valaki-mondta Logan.
-Ez az én napom!-éljenzett Carlos és hülyén mosolygott.
-Mondod, vagy hagyod, hogy megöregedjünk?-nevetett Lala.
-Csókold meg Logan-t!
-Bocs, mit mondtál?-lefagytam, elég rendesen.
-Azt,hogy csókold meg Logan-t!-ismételte meg Carlos. Én csak néztem a levegőbe, a többiek pedig meredt szemekkel kémleltek engem, csak Logan nem.